Hajdúszoboszló


Története


Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében, melyben az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét.

A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést. Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a „hajdú” előtagot (bár ez az elnevezés csak a 19. században terjedt el).

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy próbafúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult.

Látnivalók


Fürdőnegyed
A fürdőpark impozáns főbejárata mellett található Pávai Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának szobra. A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem ötven harang alkotja. A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek a Turulmadár, Életfa, Csodaszarvas neveket viselik.

A fürdőpark Kelet-Közép-Európa legnagyobb üdülőhelye, amely strandból, uszodából és aquaparkból áll. A strandot vendéglők veszik körbe. Az idősebbek körében a legnépszerűbbek a termálvizes medencék. A fiatalabbak között a mesterséges hullámverés, a mediterrán tengerpart a népszerűbb. A strandon gyorsúszó medence, halastó és a kisgyerekek számára kialakított medencék és játszóterek találhatók. Az aquaparkba külön lehet jegyet váltani.

Belváros
A belváros a fürdőnegyedtől nem messze található. A sétálóutca mellett vendéglők, boltok találhatók.
A belváros kimagasló épülete a Kálvin-téri református templom, amely a 15. században épült eredetileg gótikus stílusban, de 1711-1717 között történt felújításkor a barokk stílust használták fel. A templombelső egésze klasszicista ihletettségű, legszebb berendezési tárgya a szószék mögötti Mózes-szék, 1816-os évszámmal, valamint tojásdad alakú csillag- és virágdíszes motívummal. A templom előtt áll az I. világháborúban elesett magyar hősök emlékműve.

Az úttest másik oldalán a római katolikus felekezet temploma áll, amelyet Szent László tiszteletére emeltek. A barokk stílusú templom belső freskóit, amely Árpád-házi Szent Erzsébet cselekedeteit mutatja be, az 1930-as években Takács István festette. Az épület előtt feszület áll. A belváros egyik legrégibb vendéglőjének az épülete előtti téren Marton László alkotása, a Bocskai Istvánt ábrázoló lovasszobor áll.

A Fazekas ház a református templom mellett lévő erődfaltól mintegy 500 méterre északra, a Közgazdasági Szakközépiskolával szemben, az egykori falunak hatalmas mészkőtömbökből épült templomának helyén található nádfedeles emlékháza. Itt található a település egyetlen folyamatosan újuló, ám mégis évszázadokat átölelő, élő népművészeti kiállítását magába foglaló emlékháza.

A Bocskai Múzeum a róla elnevezett utcában található. A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres fedett színben a környéken egyedülálló látványosságnak számít a mezőgazdaság-történeti kiállítás, amely a 19-20. század fordulójának technikai eszközeit vonultatja fel. Az udvar másik különlegessége az Oborzil Edit-Jeney Tibor művészházaspár által különleges technológiával, alumíniumból készített harangok együttese. A Múzeumi Galéria a múzeum részegysége. Itt Cseh Gusztáv és Szombati László művészi örökségét mutatják be.


forrás: wikipedia